Sztetyúpárk
Lenin itt maradt - tíz
mérföldre
Bu-da-pest határától
Sztetyúpárk, Diósd, Balaton felé
XXII. kerület, Érd mellett
a Dunától két busznyira,
átszállás a pályaudvaron, ahol
még mindig tilos fotózni, túl
nagydarab fejkendos asszonyokon,
túl kopott kabátos nyugdíjasokon,
túl az azúrosan sziporkázó szurt
fényen, mely megtisztítja a poros
magyar utcai frontokat.A parkban a Bunös Birodalom
továbbél - Kun Béla,
Münnich Ferenc, Engels, Marx,
szovjet katonák, felszabadítók,
kilenc méteres hosök mutatnak
a lepattogzott jövo felé.
Repedezett arcok
lekapart emléktáblák
zsákmány a Sztálin térrol
eroszakos örökség a Lenin körútról.
Vörös csillag alakú virágágyás,
mint
egykor a Lánchíd lábánál, melyen
végül
egy Moszkvics hajtott át 1989-ben.
Vasfegyverek, öltönyös férfiak, közép
Európa határozott tekintetu pufók pofái.
A park kapitalista vállalkozás
belépésnél
fizetni kell a bazárban a felszabadítók
dalait árulják pártfotókat a központi
hangulatkelto és propaganda bizottság
jegyzokönyveit hosi zsarnoki
fegyver és halál a bejárati kapu ívhegesztett
dísze Illyés Gyula himnusza a szabadsághoz.
A szovjetek hazamentek a Nagyalföld újra
lélegzik az ország még mindig tele emberekkel
Kovács Kinga
fordítása
Szoborpark -
the future
Sztetyúpárk -
the hymn
back
A súlyos srác
Késo éjjel,
át a Szabadság hídon
az áradó Dunán Turul fenn
a pilléreken. Mögöttem két lány
Tokajitól beindulva a gyalogjáró
menedékén forgolódás leskelodés
egy tengeralattjáró Bartók Béla testét
telepíti épp haza az a mélyreható
súlyos Bartók idilli Béla
alap hangkevero
rögzíti a múltat a jövonek
a forradalom mestere
újra itt és vége
göngyölödnek az átnevezett utcák
sika-sikálódik a szabad világ.
Szemeim mint 1950-ben
akár a vörös csillag rubinos ragyogása
az országház kupolájának csúcsán
fakó fény ködös folyó egy ember
a Magyar parasztdalokat harmonikázza
lovak kalapok hosszú kabátok
a közép európai homályban.
De az év 2002
a tengeralattjáró
egy bója a tiszta folyón.
Bartók átadta
fegyverét Lajkó Félixnek.
Hiphop népzene
igyekszik kifelé egy ablakon.
A szálló elott vén villamos.
Mindkettobol dol a fény.
Kovács Kinga
fordítása
back
Chelsea Hotel
(1884-ben az egyik elso
new yorki szövetkezeti bérházként épült.
Késobb
alakították át szállodává.
Több íróval és az ellenkultúra
nevezetes figurájával
kötheto össze, mint ahány bagel volt a New York
Bagelben)
Túl a pántvasakon
melyektol olyan az egész
mint egy art deco óceánjáró szerkezete
a 23. utca nyugati részén, rekkeno hoség
komor new yorki tégla és vasrengeteg
a ground zero körzetében, de épen
a Chelsea Hotel, ahol Ginsberg a hallban
árulta a Baszd meget, Corso kész állapotban
összeomlott, és Kerouac, kockás ingben
körmölte Az Útont, egyetlen hosszú papír-
tekercsre az éjen át, s közben pörgetoszereket
tömött le a torkán. De Kooning lakbér gyanánt
roppant rikító festményeket hagyományozott.
Dylan Thomas két zacskóról kérdezgetett
és írt, melyeket magával hurcolászott,
egy nagy és egy kicsi, és arról, hogy hogyan
lehetett dolgokat a nagyobból a kisebbe tuszkolni
aztán az egész elveszett minden belevalóval
együtt,
mellszobor bor cellux fogantyú szétfeszegetett csat
és néhány versbol egyetlen fennmaradt példány
látta oket valaki?
Nem.
A vasbalkonok alatt dísztáblák.
Két japán folyamatosan fotóz.
Egyikük hóna alatt Leonard Cohen lemez,
mintha a mester még itt lenne
hogy aláírhassa a borítót.
Kevés változott
itt Amerikán kívül
mely a félelmért feláldozta az ellenkultúrát
a zen álom továbblebeghet egy másik óceánon.
a Wall Street lezárva, fegyverek a Tozsde
kapujában, a szabadságszobor harci díszben,
üdvös utcák üdvös falak üdvös
por
Angyalarcú hipszterek kik egykor
lecsupaszították agyukat a Mennynek,
most a halált látják a csillagos dinamóban,
a gonoszt a bérházak tetején
és démonokat a Magasvasút alatt.
Thomas elveszett tasakja
vigyázat szerkezet ne érj hozzá gyilkos.
Az északi folyóhoz
vezeto sétányon, amely 4-én
félóra égi díszkivilágításban
és csillaghullásban
részesül a Macy's és a polgármester jóvoltából
a zsaruk háromszor zargatnak, kipakolják
a táskám, átkutatják a kabátom,
minden rendben-e, nincs
semtex a cipomben se dinamit a combomra
csomózva.
A Roosevelt mellett izzadó
szürkületi tömegben
valaki felemelkedik és felkéri a tömeget, hogy
ok is
álljanak fel, fogadjanak huséget a zászlónak,
énekeljék el a himnuszt, rivalgjanak gyozelemért
mondják: az amerikai gyönyöru, dicsoítsék
a múltat,
jelentsék ki: ez az ötvenketto isten választottja
a vörös, a fehér, a kék, a tizenhárom,
az ötvenketto, egy ország, isteni oltalom.
Ingadoznak a félhomályban,
izzadtan de biztosan.
A tuzijáték ragyogó fénypompája
csak megerosíti oket.
Álmok! elojelek!
hallucinációk!
csodák! eksztázisok! Lefolytak
mind az amerikai folyón!
Kovács Kinga
fordítása
back